Haza csak ott van, hol jog is van
Rui Tavares bemutatja a magyarországi alkotmánymódosításokról és az EU alapelveiről készülő jelentése célját és hátterét
2. cikk
Az Európai Unióról szóló szerződés - 2009
Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ha közelebbről megnézzük, a Szerződés 2. cikke jelenti az Európai Unió alapját. Kimondja, hogy az Unió a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeire épül.
A fő kérdés az, hogy komolyan vesszük-e ezeket az elveket, vagy sem. Megelégszünk-e azzal, hogy ezek az értékek csupán papíron léteznek, vagy érvényt is szerzünk nekik, és biztosítjuk a polgárokat arról, hogy az Európai Parlament és a többi európai intézmény is megvédi az EU alapelveit?
“Úgy gondolom, hogy ez a jelentés nem jobboldalról vagy baloldalról, és nem egy ideológiai küzdelemről szól. Ez a jelentés a közös, mindenki által osztott értékeinkről szól amelyeknek köszönhetően békésen élhetünk együtt.”
A probléma nem a magyarokról szól, a kérdésünk nem csak Magyarország. A célunk nem a szőrszálhasogatás, és nem szeretnénk bűnbakot csinálni Magyarországból. Ez a kérdés Európáról szól. Bármely országban előfordulhat, hogy kérdések merülnek fel a 2. cikk érvényesülésével kapcsolatban,és az Unió jelenleg nincs megfelelően felvértezve, hogy ezeknek az alapelveinek érvényt szerezzen, és ezáltal betartsa Európa ígéretét.
Természetesen minden kormány joga, hogy mandátuma alatt változtasson dolgokon. Megváltoztatható a polgári törvénykönyv, a választási törvény, a bírósági vagy a bírósági eljárási törvények is. Az azonban nagyon ritka, hogy egy kormány egy mandátum alatt mindegyiket megváltoztatja ezek közül. és emellett még egy új alkotmányt is létrehoz, amit kicsivel több, mint egy év alatt négy alkalommal módosít. Amikor ez megtörténik, akkor átlépjük a határt a demokratikus változtatás és a rendszer megváltoztatása között, és a rendszer megváltoztatása általában a kormány saját hatalmának megerősítéséhez vezet.
Úgy vélem, hogy Magyarország nagyon fontos szerepet játszott Európában a szabadságért és az alapvető jogokért vívott harcban. Mint tudjuk, ez sokszor igen hálátlan szerep, hiszen a magyarok sokat szenvedtek. Sokat szenvedtek 56-ban is. És míg ők Európa szabadságáért küzdöttek, addig vehetjük úgy, hogy Európa magukra hagyta őket. Én könnyen tudok azonosulni ezzel, mint a kontinens másik végében levő ország, Portugália állampolgára. Minket is magunkra hagytak a diktatúra idején 48 évig, és Magyarországon is hosszú időszakról beszélhetünk.
A demokratizálódás szelleme Európában, a 70-es évek Portugáliájának és Spanyolországának szelleme, és ’89 szelleme Kelet-Európában: mindez nagyon fontos Európának, és ez a szellemiség köszön vissza számomra a Szerződés 2. cikkében is. Mindez azt jelenti, hogy nem szabad magukra hagynunk európai testvéreinket, ha szükségük van ránk az alapjogokért vívott harcban.
Az, amit az emberek 1989-ben akartak, és azóta is akarnak Európában, hogy legyen egy olyan keretrendszer, amelyen belül összefoghatunk a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmében, és tiszteletben tarthatjuk a polgárok alapvető jogait.
Én ma az Európai Parlament képviselője vagyok, de korábban nem voltam, és később sem leszek az. És ha majd visszatértek a jól ismert mindennapokba, akkor amit elvárnék a Parlamenttől, az az, hogy ha az alapvető jogaim veszélybe kerülnek, akkor valaki vegye nagyon komolyan ezt a veszélyt, és védje meg ezeket a jogokat. Hiszen ahogy a talán legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor mondta: „Haza csak ott van, hol jog is van." És ez igaz mind Magyarországra, mind az Európai Unióra is.
